De miért éppen a Tiszazugi Földrajzi Múzeum adott otthont az első könyvbemutatónak?
A könyvben Margó története egy üres szobában kezdődik, ahol szomorúságában pusztán az ott maradt tárgyak osztoznak. A bútorok, a használati tárgyak, melyek némán tanúskodnak a korábbi életről, mely visszafordíthatatlanul a múlté már, és beletörődötten engedik, hogy a játékos porcicák, akár a felejtés, szépen beterítsenek minden felületet. Nem úgy a régi varrógép! Az aranydíszítéses fekete vastündér még ebben a magányos és szomorú jelenetben is meglepetést rejt, és átvezeti a főszereplőt, se vele együtt az olvasót is a múltból a jelenbe, a tétlen gyászból az aktív reakció felé… A varrógép rejti a titkot, mely kapocs lehet nem csak az elmúlt és a jelen generációk, de a gyermekkor és a felnőttkor között is.
Talán mindannyiunknak van egy ilyen szobája, egy hallgatag, porlepte helyiség, amely némán őriz fontos gyerekkori képeket, vagy szeretteink jelenlétének emlékét. Az a szoba, melyben Margó üldögél, amikor az olvasó először találkozik vele, a valóságban ma már nem létezik, hiszen azt a házat évekkel ezelőtt lebontották, de vannak helyek, melyek tökéletesen megidézik az ott átélt emlékek hangulatát, a bennem élő képeket. Feltételezem, többen vagyunk hasonlóképpen ezzel, ha belépünk egy-egy emlékházba, múzeumszobába, vagy éppen tájházba. Bevallom, én kisebb csodaként éltem meg a pillanatot, amikor a tiszaföldvári „Kató néni házába” lépve hasonló hangulat fogadott, mint amelyet a könyv nyitójelenete is megörökít. Azonnal azt éreztem, hogy megtaláltam a teret, mely leginkább közel áll Margó világához, a fizikailag is létező helyet, amely a leginkább kifejezi, miért tartom fontosnak a varrást, mint generációkon átívelő, folytonos tudás és érintkezés egyik legjellegzetesebb dimenzióját.
Kató néni háza, mely valójában Köles Gizella, tiszaföldvári nőiszabómester - az országban egyedülálló - emlékháza, fontos és szimbolikus hely a Tiszazugban. A ház története egészen a XIX. század közepéig nyúlik vissza, de valóban különlegessé a második világháború idejétől benne élő nők, Köles Mária és lányai, köztük is Köles Gizella jelenléte teszi. A ház hűségen őrzi a benne zajlott élet nyomait, és ezzel XX. század második felének fordulatos, ellentmondásos évtizedeinek is izgalmas emléket állít, melyben a varrás kiemelten fontos szerephez jut. Köles Gizella, ipari engedéllyel rendelkező mester, aki nyugati emigrációban élő testvérei révén – titokban - jutott hozzá divatos női magazinokhoz, a vasfüggöny mögötti egyhangú fazonok helyett, a legújabb, nyugati öltözködési fortélyokat varrta bele kliensei ruháiba, és talán apró boldogságot, a vágyott szabadság rejtett fodrait csempészte ezzel az alföldi kisváros lányainak, asszonyainak szocialista hétköznapjaiba. Gizella emellett varrás oktatásával is foglalkozott, fontos volt számára a tudás tovább örökítése, és bár feldolgozott dokumentáció egyelőre nem támasztja alá a feltételezést, de minden bizonnyal nagyszerű kisközösségek, és fontos kapcsolódások alakultak ki a szabóműhely körül.
Erre az örökségre szerettem volna felhívni a figyelmet azzal, hogy itt, Tiszaföldváron tartottuk a Margó és a titkos varróműhely legelső könyvbemutatóját, hiszen vallom és tapasztalom, hogy a varrás bármelyik ágának - legyen szó ruha- , vagy kreatív varrásról, foltvarrásról vagy kézi hímzésről, vagy bármi egyébről -, nagyon erős közösségformáló ereje van. Így volt ez régen is, csak mára ritkán vagy soha nem élünk át ehhez hasonlítható közösségi tevékenységeket, egészen addig, míg akár csak gyerekcsoportokkal, vagy barátnők között kezünkbe nem veszünk egy ruhadarabot, és beszélgetés közben nem kezdünk dolgozni vele…
Margó és a titkos varróműhely erről is szól. Az említett érzelmi kötődésről, mely egymásba fűzi a váltakozó generációkat, de szól a szellemi örökségről is, mely szűkebb és tágabb értelemben is egy közösséggé formálhat bennünket. Ma már nem tartozik az alapkészségek közé a varrni tudás, pedig egyike azon "apró gesztusoknak”, melynek gazdasági haszna mellett hatalmas közösségteremtő, kreativitásfejlesztő, pedagógiai és mentálhigiéniás ereje és jelentősége is van. Margó története visszaemeli ezt a régi tudást, és az olvasóval közösen gondolkozik el arról is, milyen fontos lenne feleleveníteni ezeket az évszázados mozdulatokat, hogy nem kell kidobni az elszakadt ruhát, hogy magunk is varrhatunk játékszobányi játékot, és bármilyen rajzot, motívumot színezhetünk hímzőcérnákkal…. S mindezzel amellett, hogy kreativitásunkat növeljük, kikapcsolódunk és a kulturális örökség örzőivé válunk, sokat teszünk azért is, hogy világunk élhetőbb, ökológiailag és gazdaságilag is kiegyensúlyozottabb hely legyen.
Fontos volt számomra az is, hogy Margó könyv formában se a nagyváros forgatagából, hanem egy lassabb, nyugodtabb vidékről induljon útnak. Ezzel a gesztussal is arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy az ingersokadalom sűrűjében gyakran nem vesszük észre a lassítás szükségességét. A hímzés, a varrás is egy út a lelassulás felé, a befelé fordulás, a meditáció felé, s ehhez szimbolikusan a mezővárosi, falusi közeget asszociálom. Nem véletlenül találkoztunk éppen itt a Köles Gizella-hagyatékkal! Természetesen Margó és a varrás öröme mindenkihez szól, városi, falusi gyermekhez, felnőtthöz egyaránt, hiszen Margó a jelképes küldetésével nagyon sok világot képes összefogni, összekapcsolni.
Hálás vagyok, hogy a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban megértő partnerekre leltem, hogy helyet biztosítottak a könyvbemutatónak, s ezzel talán elindítottunk egy közös utat, melyen sok-sok közös varrókaland majd ránk. Hálás köszönet tehát Béres Mária igazgatónőnek, és a múzeum minden munkatársának, ahogy szintén hálás szívvel köszönöm meg a CSER kiadónak is, hogy befogadta és lelkesen támogatta a könyv ötletét és megvalósítását. Nem maradhat el a köszönetmondás a vizuális szerzőtársaimnak sem, Valérie Locatellinek, Géraldine George-nak és Szabó Imola Juliannának sem, továbbá testvéremnek Pálmai Zoltánnak, akivel a munkafázisokat bemutató videókat készítettük.
2022. november 25-én Tiszaföldváron útjára indítottuk Margót, és kívánjuk, hogy nagy utat járjon be, sok örömet szerezve, és sokakat elcsábítva a varrás különlegesen varázslatos és elképzelhetetlenül gazdag világa felé